Kiadó: Európa
Oldalszám: 282 oldal
Fordította: Katona Tamás
Életem első Agatha Christie könyve volt és be kell vallanom, sok értékelést elolvastam, mielőtt megvettem. Tudom magamról, hogy a krimi-műfaj nem áll közel a szívemhez, így próbáltam olyat választani, amit sokan dicsérnek. Így esett a választásom a Gyilkosság az Orient expresszre.
A könyv 3 részből áll: az elsőben megismerjük a szereplőket, a helyszínt, valamint magát a gyilkosságot. Ezután következik a 2. rész, amelyben Poirot kihallgatja a 12 utast, majd a későbbi fejezetekben összefoglalja a hallottakat. Majd a 3. részben - figyelembe véve a nyomokat - újra kihallgat pár utast. Végül a bonyodalmas, kusza szálak a legegyszerűbb megoldáshoz vezetnek.
Az alapötlet egy egyszerű gyilkosságnak tűnik, de a kisebb-nagyobb nyomok teszik bonyolulttá a kiderítését. A vallomások pedig csak fokozzák ezt. Én is találgatni tudtam, hogy ki(k) a bűnös(ök).Lehet, hogy mindenki hazudik…, de ez sem segít rajtunk. Ha mindenki hazudik, abba ugyanúgy belezavarodunk, mint ha mindenki igazat mond.
A történet mindvégig fent tudja tartani az olvasó figyelmét, és egyáltalán nem untató a sok-sok vallomást hallgatni. Az utolsó részben pedig alig várjuk, hogy összeálljon a kép és végre megtudjuk a megoldást.
– Maguk elé terjesztettem a megoldást – mondta Poirot. – Most pedig tisztelettel távozom…A szereplőgárda a világ minden tájáról gyűlik össze (angol nevelőnő, német komorna, orosz hercegné stb.), és ez eleinte nem lehet furcsa, azonban a gyilkosság megoldásában nagy szerepet játszik. A sokszínűsége miatt még érdekesebbé teszi a könyvet, hiszen a szereplők nagyban meghatározzák egy történet élvezhetőségét.
Agatha Christie mély nyomot hagyott bennem és egészen biztos fogok még tőle olvasni.
Pontozás: 4/5
Tetszett: a magyar útlevél-ügy
Kevésbé tetszett: -
Kedvenc szereplő: Hubbardné asszony
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése